Lépcsőházi töröm-zúzom

Épületek falán éktelenkedõ graffiti, szétkapott kaputelefon, megrongált bejárati ajtó, ha nem is gyakori jelenségek, de mindenképp bosszantóak a társasházakban élõk számára. Minden ilyen cselekmény eljárást von maga után, többségük mégis felderítetlen marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelme miatt. Mit tehet az állampolgár, ha rongálást észlel, arról Pilise János rendõr alezredest, a Zalaegerszegi Rendõrkapitányság Bűnügyi Helyszínelõ Csoportjának vezetõjét kérdeztük.

rongalas

A rongálás felfüggesztett szabadságvesztéssel is járhat

– A lépcsõházi rongálások tekintetében a város nem tartozik a legproblémásabb települések közé az országban, ez igaz a közbiztonság egészére is, ugyanakkor vélhetõen több ilyen bűncselekmény történik, mint amennyi a rendõrség tudomására jut. Pedig a lépcsõházi vandalizmus rontja a lakók biztonságérzetét, nem beszélve arról, hogy a helyreállítás költségét is viselniük kell. Érdemes tudni, hogyha az okozott kár meghaladja az 50 ezer forintot, szabálysértési eljárást, ötvenezer forint felett pedig büntetõeljárást indítunk. Ez utóbbi már bûncselekménynek számít, ilyenkor szélesebb körű nyomozást végzünk. Mindkét eljárás pénzbírsággal végzõdik, a bűncselekménynek minõsülõ szándékos rongálás akár felfüggesztett szabadságvesztéssel is járhat.

zeg22– Tehát érdemes kihívni a rendõrséget?

– Feltétlenül. Ha egy lakó azt észleli, hogy valaki éppen a lépcsõházi bejárati ajtót szedi szét, azonnal hívja a rendõrséget. A bejelentõnek természetesen nem kell felfednie magát az elkövetõvel szemben. A gyorsaság azonban számít, hiszen a tettenérésre, a bizonyítékok megszerzésére csak így van lehetõség.

– Milyen esetek a legjellemzõbbek?

– A rongálás (bejárati ajtók betörése, bedobása, kaputelefonok szétszedése, a lépcsõházba bejutva tárolóajtók szétrúgása stb.) vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozik, ami lehet motiválatlan jellegû. Ezeket többnyire ittas állapotban követik el. Az elmúlt évben egy Rákóczi úti és egy Pázmány Péter utcai társasházban történt ilyen eset. Bár hallották a lakók, csak jóval késõbb szóltak be a rendõrségre. Az elõbbinél húsz perc elteltével, a másiknál másnap reggel, ami már valóban esõ után köpönyeg. A Hegyalja és a Köztársaság úton három társasházban a kaputelefonokat rongáltak meg. Az ügyben látókörünkbe került egy személy – nála az elrendelt büntetõeljárás keretében házkutatást is tartottunk – azonban kellõ számú bizonyíték hiányában gyanúsítottként történõ kihallgatása nem volt lehetséges. Érdekes mód, több ilyen eset nem fordult elõ.

A garázdák a társasházi parkolókban lévõ autókat sem szokták kímélni, megkarcolják vagy kromofággal öntik le azokat. A tavaly bejelentett négy ilyen esetbõl kettõben bebizonyosodott, hogy haragosról volt szó. Vélhetõen a lépcsõházi rongálások egy része mögött is hasonló motiváltság áll, az elkövetõ haragszik a szomszédjára, a közös képviselõre. Az ilyen esetekben szándékos (motivált) rongálásról beszélünk. Az Egri József utcában és a Landorhegyi úton a társasházak melletti hulladékgyûjtõ konténereket gyújtották fel, a szolgáltató tett feljelentést. Az elmúlt évben graffiti, falfirka miatt is tettek bejelentést, ami már három éve a kár összegétõl függetlenül bűncselekménynek számít.

– Mit tehetnek a társasházi lakóközösségek?

– Megelõzésként biztonsági intézkedéseket hozhatnak, hogy illetéktelenek minél kevesebb számban juthassanak be a lépcsõházakba. Ezt szolgálják (a rongálások ellenére is) a számkódos kaputelefonok, vagy a bejárati ajtók elé helyezett szórólaptartók. A társasházak a jogszabályban elõírtak szerint telepíthetnek térfigyelõ kamerarendszereket is a lépcsõházak bejáratához, melyek felszerelésével minimálisra csökkenthetõ a betörések, trükkös lopások, rongálások száma. A biztonsági kamerák telepítéséhez azonban akkor kezdhetnek hozzá, ha a lakók legalább négyötöde beleegyezésével támogatja a megvalósítást.

(A felső fotó illusztráció)

- KERESÉS A HONLAPON -


zalamedia