Húsz év fegyház első fokon

Az ügyész vádmódosítását követően az elmúlt héten folytatódott a parkerdei gyilkossággal gyanúsított B. Barnabás büntetőügye. Mint ismert, az ügyben már az év első hónapjában ítélet született volna, ám az ügyész a januári tárgyalást megelőzően vádmódosítást kért: a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés mellett előre kitervelt emberöléssel is megvádolták a fiatal férfit.

bb 2

A vádlott dr. Slezák József ügyvéddel (Korábbi felvétel)

A bíróság nem tartja bizonyíthatónak az előre megfontolt szándékot

A védelem előkészítése érdekében a tárgyalást február 22-re halasztották. Ekkor hangzottak el a perbeszédek, majd a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Gergye Tamás vezette büntetőtanácsa az ítélethozatalt február 26-ára, péntekre halasztotta. A bíró végül első fokon, húsz év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte B. Barnabást, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mondott ki bűnösnek. Az előre kiterveltség bűntettét azonban nem találta bizonyíthatónak a bíróság.

Az ítélethozatalt megelőző, hétfői tárgyalási napon került sor a perbeszédekre, illetve a sértetti képviselő is felszólalt. Szűcsné dr. Lukács Mónika ügyész különös kegyetlenséggel és előre kitervelt emberöléssel vádolta B. Barnabást. Vádbeszédében elhangzott: a fiatal férfi az öngyilkosságon túl már azt is fontolgatta 2015. márciusától, hogy B. Júliát is megöli, ha nem sikerül helyreállítani kapcsolatukat. Ezt barátainak is mondta; az „elkaszálom" kifejezést használva. Ezért módosított az ügyészség a vádon. Az ügyész az előre megfontolt szándékot többek között azzal magyarázta, hogy a vádlott mindenképpen személyesen akart találkozni a sértettel, de a találkozó konkrét okát nem nevezte meg az internetes levélváltásokban. Az előre eltervezést erősíti az is, hogy B. Barnabás kést vitt magával a találkozóra, ráadásul eltávolodtak a megbeszélt helyszíntől (Kovács Károly tér), és a Parkerdőbe mentek. A hely ráadásul szimbolikus jelentőségű volt a fiú számára, hiszen ott randevúztak először. A gyilkosság után az elkövető barátaival beszélt telefonon, akiknek zaklatott állapotban ugyan, ám érthetően számolt be a történtekről, sőt azt is mondta: ezt én előre elterveztem. Az ügyész szerint ez utóbbira utal az is, hogy a tett előtt nagyobb összegű pénzt vett le bankszámlájáról, a gyilkosság után pedig autóval akart elmenekülni. Bár voltak öngyilkos gondolatai, maga ellen soha nem fordult. Az autóbaleset sem tekinthető annak, hiszen utána elhagyta a kocsit és továbbra is telefonált.

A különös kegyetlenség vádja pedig azért állja meg a helyét Szűcsné dr. Lukács Mónika szerint, mert a tettes esélyt sem hagyott a lánynak a túlélésre. Kitartóan, elhúzódóan és brutálisan bántalmazta B. Júliát.

Dr. Slezák József, B. Barnabás ügyvédje védőbeszédében értékelte a tanúvallomásokat, a pszichiátriai szakvéleményt és az ügyészi vádmódosítást is. A tanúvallomásokkal kapcsolatban többek között elmondta: időnként a tárgyilagosság határait súrolva vontak le következtetéseket, mégpedig a vádlott terhére. Ezenkívül sok az ellentmondás a tanúk (és főleg a vádlotthoz kötődő tanúk) nyomozati szakaszban tett vallomásai és a tárgyaláson tett vallomások között. Az ügyvéd szerint a tettes barátai tudtak arról, hogy B. Barnabás találkozni szeretne valamikor a lánnyal, hiszen ezt a vágyát sosem titkolta. A konkrét időpontot végül azért nem mondta el senkinek, mert öngyilkos akart lenni. Maga a találkozó a lánynak sem volt ellenére, mert neki is volt közlendője a fiúhoz: lezárni a kapcsolatot. B. Júlia családja közvetlenül a gyilkosság előtt beszélt a lánnyal telefonon, akinek a hangja nyugodt, sőt „laza" volt, ez pedig nem utal kényszerített találkozásra vagy beszélgetésre. A vádlottnál önvédelemből volt kés, mert korábban két incidens is érte – ebből az egyiket tanúvallomással is sikerült alátámasztani.

Slezák József változatlanul úgy látja, hogy a vádlott nem előre megfontolt szándékkal, hanem tudatszűkületi állapotban követte el a tettet, azonban indítványa ellenére nem készülhetett újabb, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézettől (IMEI) független elmeorvosi szakértői vizsgálat. Így a védelemnek nem volt egyenlő esélye szakértők bevonására.

bbarna

Az ügyvéd szerint az előre eltervezett emberölés bizonyításához nem elegendő, hogy a vád a gyilkosságot követő telefonbeszélgetésből von le következtetéseket (hiszen nem derül ki egyértelműen, hogy mire vonatkozik az „előre kiterveltem" mondat, a gyilkosságra vagy az öngyilkosságra), és az sem, hogy a tettes március óta „fontolgatta" a gyilkosságot. Az „elkaszálás" kifejezést ugyanis a vádlott gyakran használta indulatszóként, más – gyilkossághoz nem köthető – szövegkörnyezetben is.

A pénteki ítélethirdetést követően dr. Gergye Tamás, a büntetőtanács elnöke indoklásában ismertette az elmeorvosi szakértői vizsgálatok eredményét, hiszen a vádlott beszámíthatósága mindvégig kulcsfontosságú volt az eljárás során. B. Barnabást háromszor is megvizsgálták, ám mindháromszor az a megállapítás született, hogy a vádlott a tett elkövetésekor nem szenvedett kórós elmeállapotban, sem tudatzavarban. nem állt sem kábítószer, sem alkoholos befolyásoltság alatt.

A bíró kifejtette: az előre elkövetett emberölés vádját a bíróság az ügyészség álláspontjával szemben nem találja megalapozottnak. A rendelkezésre álló adatokból ugyanis nem állapítható meg, hogy a cselekményt tervszerű, céltudatos, a véghezvitel módját, helyét és idejét átgondolt, előre kitervelt magatartás jellemezte volna. A tettesnél ugyan kés volt, ám a gyilkosság során nem azt használta először, azt csak a bántalmazás utolsó szakaszában vette elő. Nem beszélhetünk előre kiterveltségről azért sem, mert a vádlott célja a találkozóval nem a sértett megölése, hanem a szerelmi kapcsolat felélesztése volt. Ez azonban nem sikerült. Ahogy az a pszichiáteri szakvéleményben is olvasható, B. Barnabást az indulat vezérelte, melyet megfékezni nem tudott. Erre utal a gyilkosság elhúzódó, különös kegyetlen módja is. Ezért a bíróság ebben a vádpontban találta bűnösnek az elkövetőt. A kiszabott 20 év fegyházbüntetés a törvényi maximum.

A bíró enyhítő körülményként értékelte B. Barnabás fiatal felnőtt korát (a tett elkövetésekor még nem volt 21 éves). Súlyosbító körülményként pedig, hogy súlyosan felzaklatta a város közvéleményét az eset, mely ráadásul két család életét tette tönkre.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a védő pedig enyhítésért fellebbez, védence beszámítási képességének téves megállapítása miatt.

- KERESÉS A HONLAPON -


zalamedia