Irathalmazból levéltár

Zala vármegye főlevéltárnokára, dr. Fára Józsefre emlékeztek egy tudományos ülésnap keretében a Zala Megyei Levéltár munkatársai, valamint a Degré Alajos Zalai Honismereti Alapítvány.

 Göcsejt is propagálta a főlevéltárnok

A konferencián Fára erdélyi őseitől kezdve egészen a Levélárak Országos Központjában végzett munkásságáig áttekintették a tudós életét. Mint azt dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, levéltári miniszteri biztos, az emlékülés levezető elnöke megjegyezte: Fára József tulajdonképpen a modern kor történész generációjának egyik első zalai alakja volt.

levtar-fara.jpg

A konferencia résztvevői

1884-ben született Gyulafehérváron, székely huszárok leszármazottjaként, s mint az Kapiller Imre levéltáros (Zala Megyei Levéltár) előadásából kiderült, a család ezen ága az 1600-as években szerezett nemesi címet. József egy elszegényedett csizmadia fiaként látta meg a napvilágot, először tanárnak készült, rövidesen azonban a történelem, azon belül is a kutatómunka keltette fel figyelmét.
Pályája kezdeti szakaszáról, Zalába kerüléséről és főlevéltárnoki munkájáról Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese rajzolt portrét. Elhangzott: 1917-ben került Zalába, már házas emberként (később öt gyermeke született). Az első négy évben munkája jó részét közigazgatási tevékenység jellemezte (örökbeadás, honosítás, névváltoztatás, nemesi ügyek intézése), s csak 1922-től tudott direkt levéltéri munkát végezni. Igazi levéltárrá próbálta rendezni az irathalmazt. Mindezt egyedül, ugyanis az alispántól többször is hiába kérte, hogy egy levéltári segédet rendeljenek ki mellé. Az intézmény mostoha helyzetben volt akkoriban: nagy volt a zsúfoltság, és elöregedett az infrastruktúra. A főlevéltárnok ennek ellenére lelkesen vetette bele magát a munkába. Felkutatta a vármegye címerének, valamint a magának a vármegyének és a zalaegerszegi várnak a történetét.

  Sertéskonda hazatérése      sertéskonda hazatérése.jpg            Hetési viselet   hetési viselet.jpg

                                                                                

Mint arról Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója előadásában beszámolt, Fára Józsefben Zala egyik kiváló történetíróját is tisztelhetjük. Bár könyvszerű írásai nem nagyon voltak, publikációinak és egyéb írásainak száma a száz felé közelít.  Foglalkozott a megye településeinek középkori történetével, a vármegye levéltárának múltjával és Muraköz történetével is.
Páratlan közművelődési és idegenforgalmi munkásságáról Béres Katalin történész (Göcseji Múzeum) beszélt. Mint mondta: gyakorlatilag ő kezdte meg a megyében a népművészeti értékmentést.  Fára József nevéhez fűződik továbbá az első Göcseji Hét című rendezvénysorozat megszervezése is. Néprajzi gyűjtőmunkája lett az alapja a későbbi Göcseji Múzeum létrehozásának, hiszen a tudós már akkoriban kezdeményezte a múzeumalapítást. Rengeteg előadást tartott vármegye szerte Zala múltjáról, Göcsej és Hetés népművészeti értékeiről. Serényi Árpád fotográfussal bejárták mindkét tájegységet, s több száz képen örökítették meg a paraszti világ építészeti, tárgyi kincseit, illetve a táj szépségét. "Göcsej földje, népe és népművészete" címmel először 1933-ban mutatták be a képsorozatot a zalaegerszegi Edison moziban. (A mellékelt archív felvételek ezekből nyújtanak ízelítőt. A képeket a Göcseji Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre - a szerk.)

kandikó.jpg

A Kandikó 

A Göcsej-propaganda tovább folytatódott, sőt országossá nőtte ki magát. Fára munkájának köszönhetően a megye - azon belül is az elmaradottnak, "sötétnek" számító Göcsej - népszerűsége és idegenforgalmi jelentősége nőtt. Tompultak az előítéletek, s egyre több turista érkezett; az más kérdés, hogy a megye nem volt felkészülve nagyobb számú vendég fogadására. Hiányoztak a jó minőségű utak és szállók. Ettől függetlenül több "promóciós" kiadvány is megjelent, így például Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza (1934-ben), Czobor Mátyás polgármester előszavával. Fára művészi képeslapsorozatot is készített Göcsejről; s általában véve is támogatta a képzőművészetet. Gyakran jelentek meg cikkei, kritikái zenei, irodalmi, színházi, építészeti témákban. Doktori disszertációját a levéltári adatok alapján a balatonfüredi színház alapításának körülményeiről és történetéről írta.

Ennyi lázas munka után talán furcsa és érthetetlen, de 1938-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei levéltárba ment főlevéltárnoknak, ahol egészen 1950-ig dolgozott, majd élete utolsó három évét a Levéltárak Országos Központjában töltötte.Távozásának pontos indokát nem tudni, talán hatékonyabb tudományos munkát szeretett volna végezni, s ehhez Zalában nem voltak meg a feltételek.

tipikus göcseji falukép.jpg

Tipikus göcseji falukép

A konferencia kezdeményezői Fára leszármazottai - unokái és dédunokája - voltak, akik a tudós irathagyatékát az országos levéltárnak adományozták. A család tulajdonában lévő fotógyűjtemény egy részét pedig Molnár András, a zalai levéltár vezetője vette át az emlékülés után.

 

(Az archív felvételek a Göcseji Múzeum tulajdonát képezik.)

- KERESÉS A HONLAPON -


zalamedia