Negatív hatású a digitális "szövegelés"?

Rondábban írunk, mint tíz éve? Tényleg kiszorítja majd a gépírás a kézírást? Az elmúlt hetekben több cikk is napvilágot látott arról, hogy a kézírás funkciója egyre inkább csökken, és több amerikai államban már nem is kötelező a diákoknak megtanulniuk a hagyományos folyóírást. Helyette a tízujjas gépelést oktatják. Ez a veszély nálunk egyelőre nem fenyeget; de veszély ez egyáltalán, vagy inkább természetes folyamat? Erről kérdeztünk zalaegerszegi tanárokat, és diákokat. Közben persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy látványosan változott-e az íráskép a sok gépelés hatására.

keziras 1

Valóban eltűnik a folyóírás? A pedagógusok szerint egyelőre nem.

Szépírás, kézírás, gépelés



Alsó tagozatban még nem érezni olyan nagy változást - mondta érdeklődésünkre Sejnné Büki Magdolna pedagógus, aki az Ady-iskola egyik harmadikos osztályát tanítja magyarra. Az általános iskolák első néhány évében még a hagyományos szépírást oktatják a gyerekeknek, ami nagyon fontos, hiszen manuális és finommozgásos képességeket fejleszt. Vagyis összességében az egész agyműködést. A gyerekek írása ebben a korban főleg irányított, hiszen a pedagógus mondja meg, hogy mit, miről és mennyit írjon a diák.

A tanár szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az íráskép főleg a felsőbb évfolyamokon kezd elromlani, mikor a tanulóknak már jegyzetelniük kell, amit az órán hallanak. Mivel az írás a beszédtempót követi, a mozdulatok gyorsabbá válnak, s az íráskép sokszor nem csak egyénivé válik ezeknél a korcsoportoknál, hanem csúnyul is. Ez utóbbi azonban nem feltétlen a számítógép-használat következménye. Sok múlik a szülőkön is, hogy mennyit hagyják a gyerekeket "gépezni". Ez a harmadik osztályosoknál még annyira nem jellemző; maximum egy-két játék, az is főleg hétvégén.

Persze a gyerekeket megkérdezve gyorsan kiderül: ők sokkal jobban szeretnek géppel írni, mint kézzel, néhányan már használnak okostelefont, és csetelni is szoktak néha a facebook-on. Az meg nyilvánvaló, hogy a digitális tábla sokkal jobb a hagyományosnál. Hogy el tudják-e képzelni, hogy tíz, vagy húsz év múlva a diákok már nem füzetbe írnak órán, hanem a laptopjukba? Naná! Érkezik az egyöntetű válasz. "Húú, az nagyon szuper lenne!" Sejnné Büki Magdolna szerint azonban egyelőre nincs realitása annak, hogy alsó osztályokban kézírás helyett gépírást oktassanak. Jelenleg a számítógép-használatnak ebben az esetben annyi előnye van, hogy a monitoron, vagy kijelzőn egy rendezett írásképet látnak a gyerekek, ami akár ösztönzően is hathat. A gépi jegyzetelés viszont inkább a gimnáziumokban és az egyetemeken képzelhető el.

A beszélgetésbe bekapcsolódó Czigány László igazgató - aki hosszú évekig szintén magyar szakos tanárként dolgozott - úgy látja, nem is az írásképpel van igazán probléma, hanem a tartalommal. Az sms-ezés és a csetelés során használt rövidítéseket, pongyola megfogalmazásokat sokszor az iskolai munkákban is használják a gyerekek. Az természetes folyamat, hogy a nyelv változik, eddig azonban ez az élőbeszédben ment végbe először. Most viszont nagyon úgy néz ki, hogy az írásbeliség területén kezdődik a változás. A kérdés az, hogy a beszélt nyelvet mindez mennyiben érinti majd. Vagyis, lesz -e amolyan "újmagyar" nyelv; mint mondjuk a mesebeli Mézga családban.

A gimnáziumi tanárok erőteljesebben érzékelik a számítógép-használat negatív hatásait. Gerencsér Katalin magyar-média szakos tanár szerint, aki eddig sem szeretett kézzel írni, most még nehezebben ragad tollat, főleg a hosszú nyári vakáció után. Tény: gépelni sokkal gyorsabb, a kézírásra viszont ettől függetlenül szükség van, hiszen számos készséget fejleszt, az érzelmi, személyes oldalról már nem is beszélve. A tanár szintén a dolgozatokban megjelenő rövidítéseket - amiket ráadásul nem szabályos módon, hanem ötletszerűen használnak a diákok - és a helyesírás romlását említi fő problémának, ami egyértelműen a gyors üzenetváltások hatása. Szerinte egyre inkább elképzelhető az, hogy a hagyományos iskolai füzeteket felváltja a laptop, bár ennek a gazdasági feltételei még nem adottak.

Kollégája, Gyárfás Gabriella angoltanár úgy látja: a kalligrafikus írást nemcsak a számítógépek vagy az okostelefonok használata befolyásolja, hanem az is, hogy ki milyen tollat használ. Különbség van a golyóstoll és a töltőtoll között; az előbbivel inkább hosszú, szálkás betűket lehet kanyarítani. Arról nem is beszélve, hogy sok diák nem a megfelelő módon fogja a tollat.

keziras 2

"Különleges" tollfogás

Kedvünkért egy gyors kísérletet is tesz az egyik tizenegyedikes osztályban, akikkel épp angolórára készül. A diákokat arra kéri, írjanak néhány sort (persze magyarul) arról, hogyan tanultak meg írni, és - hogy a témánkhoz is illő legyen a dolog - hogy mit gondolnak, felváltja -e a kézírást a gépírás. Az eredmény meglepő. Az írásképpel semmi komoly probléma nem volt, sőt még gyöngybetűs szépírással is találkoztunk. (Az tény, hogy néhányan furcsán fogták kezükben a tollat, de ennél nagyobb baj ne legyen.) A kézírás/gépírás vitában pedig korántsem egységes a tanulók véleménye. A többség nyilván el tudja képzelni, hogy a következő generáció már laptopot használ füzet helyett, annak viszont kevesen örülnének, ha teljesen eltűnne a kézírás. Van, aki szerint az agyunk fontos területei szorulnának háttérbe, és többen is úgy vélték, hogy a mivel a kézírás a személyiségünket, érzelmi állapotunkat is tükrözi, sokkal őszintébben tud hatni, mint a digitális szövegalkotás. Főleg igaz ez akkor, ha szerelmeslevelet kap az ember. Szóval a digitális térhódítás ellenére a kézírás romantikája még érzékelhető.

***

Ezt az írást a szerző szövegszerkesztővel készítette. A riport során kézírásos jegyzetek készültek. Az íráskép rendezetlen, de ez nem a gyakori klaviatúrahasználat, hanem a beszédtempó követésének eredménye:-)

(A mondatvégi hangulatjel a digitális szövegelés hatása. Az írott és elektronikus sajtóban még kevéssé használatos.)

- KERESÉS A HONLAPON -


zalamedia